Fagottnád-igazítás 2: Kifejezések és fogalmak folytatása
Fagottnád-igazítás 2:
Kifejezések és fogalmak folytatása.
Digitális Fagott Professzor #87. Ez a BDP#1
átdolgozása.Novák Valéria,
Fordítás. www.2reed.net
<Zene: Hummel, Fagottverseny I, Terry B. Ewell, fagott és
Peter Amstutz, fortepiano, okt. 1997, Kent University.>
1. A fagottnádaknak természetesen
számtalan faragási módja létezik. Ez kettő
az elméleti típusok közül, amiket
fagottnádra alkalmazunk. Természetesen vannak olyan
nádak is, amelyek ezeknek a típusoknak a
keverékei. A párhuzamos faragás jellemzője a
hirtelen lejtős csúcsterület, majd a vastagság
nagyjából azonos a szívtől
hátrafelé. A lejtős forma esetén is van
csúcsterület, de aztán egészen az első
drótig fokozatosan emelkedik. Ahogy említettem,
néhány lejtős vagy piramis alakú nád nem
rendelkezik gallérral vagy peremmel ezen a területen.
2. Én a „lejtős” kifejezést
részesítem előnyben, és itt ezt fogjuk
használni, de vannak más
nádkészítők, akik a „piramis”
kifejezést kedvelik.
3. Most beszéljünk egy kicsit a
nád "nyílásáról". A
nyílás az, amit akkor látsz, amikor a nád
csúcsát nézed. Itt két
különböző típusú nyílás van.
Az egyik nyílás alapvetően egyetlen ív, majd itt
van egy másik, ahol az ív irányt vált.
Láthatod, hogy ahol a nyilak mutatják, ott van az
irányváltás. Ennek a nyílásnak
összetettebb ívei vannak. Ezt a változási
helyet "inflekciós pontnak"/ “hajlási
pontnak” nevezzük. A két nádtípus
máshogy reagál. A különböző
nyílások különböző típusú
nádakat eredményeznek, amelyeket ebben a
videósorozatban később fogunk megbeszélni.
4. Amikor a nyílásra hivatkozunk,
beszélhetünk a nyílás
magasságáról, vagyis a nád
középpontjában a két lap közötti
távolságról (ez a legnagyobb
csúcsnyílás), és beszélhetünk a
nyílás szélességéről is, vagyis
arról a pontról, ahol a levegő beáramlik a
nádba. Látod, itt a szélén, itt minden
fekete. Az a nád rész nem engedi át a levegőt. Ez
a terület nem vesz részt (legalábbis annyira) a
rezgésben. A középső rész azonban szabadon
rezeghet. Tehát a nád szélessége alatt azt
értjük amely ténylegesen rezeg a felületen. Ez
különösen fontos a hajlási pontokkal rendelkező
nád esetében.
5. Láthatod, hogy az 1-es, 2-es és 3-as
számú nád esetében a nyílás
szélessége (és magassága is) jelentősen
változik. Valójában ez a fantasztikus dolog egy
fagottnádnál - különösen egy
inflekciós pontokkal rendelkező nád esetében.
Tulajdonképpen fújáskor többféle
nádformát és többféle nád
méretet hozol létre. A száj
formájának változtatásával és
a nádra helyezett különböző nyomással
változtatod a nád rezgési felületét.
És ha az 1-es számú nádra
nézünk, persze itt a nyílás túl
nyitott, valószínűleg nem is találsz sok
nádat, ami ilyen nyílással működik, de ez az
ábra túlstilizált, hogy érthető legyen.
Észrevehetjük, hogy az 1-es nyílás
szélessége nagyobb, mint a 2-es
nyílásé. Itt, a 3-as számú
nyílásnál sokkal kisebb a nyílás
szélessége. Tehát a 3-as nyílásnak a
rezgési területe itt van középen, a
sötét terület nem vesz részt annyira a
rezgésben.
6. Nézzük meg ennek a nádnak a
lapját, hogy jobban megértsük a rezgési
felületet. Az előbbi 1-es számú nád
nyílása innen ide terjedt. Látjuk, hogy a fekete
terület széle nem vett részt a rezgésben, de
minden más szabadon rezgett a nádnyílásban.
Namost, a 2-es nádnál ez a nyílás
összébb csukódott, a szürke
árnyékolt terület záródott itt
és itt, és egyik sem rezgett szabadon. Ez a terület
(a szürke és a fehér) mind szabadon rezgett. A 3-as,
ami teljesen fehér, egy másik része a lapnak, ami
mind rezgett.
7. Később meg fogjuk látni, hogy
minél kisebb a nád rezgési területe,
annál inkább kedvez a magas regiszternek, és
minél nagyobb a rezgési terület, annál
inkább kedvez a mély regiszternek. Tehát az 1-es
számú nyílás akkor fordul elő, amikor a
lehető leglazább anzaccal játszol,
általában a mély regiszterben. A 3-as
számú nyílásnál az anzac több
erőt fejt ki a nádra, és ezért magas hangokat
játszik, a magas regiszterben.
8. Ha megnézünk egy inflekciós
pontok nélküli nádat, az a
különbség, hogy bár a nyílás
magassága változik, általában kevés
különbség van a nyílás
szélességében. Tehát a hajlási
pontok nélküli nádak, annak ellenére, hogy
növeled az anzac nyomását a nádon, még
mindig szabadon rezegnek egy elég nagy felületen.
9. Most itt van egy
összehasonlítás, egymás mellett, a
nádak nyílásairól. Ismét
láthatod, hogy a 3-as számú hajlási
pontokkal rendelkező nádnak nagyon kicsi nyílása
van, és a másiknál még mindig elég
nagy a nyílás.
10. A magasság megváltozott, de a
szélesség nagyjából ugyanaz ennél a
konkrét nyílásnál. Szeretnék
megemlíteni néhány más kifejezést
amiről szó lesz ebben a videósorozatban.
11. Amikor a
drótbeállításokról
beszélünk... hadd térjek vissza ehhez a
nádhoz... ha kerekíted a drótot, kerekebbé
téve a csövet, az azt jelenti, hogy fogóval
megszorítod a nádat mindkét oldalon. Ha
lapítod a drótot, az azt jelenti, hogy felül ezen a
ponton és az ellentétes oldalon szorítod meg,
valójában lezárva a drótot. A drót
kerekítése és lapítása fontos
fogalom lesz, amit később tárgyalunk a
videoósorozatunkban.
12. Nos, ezzel véget ért az első
rész a sorozatból, köszönöm, hogy
meghallgattátok. Szeretném egy kis imával
zárni értetek. Tudom, hogy a nád
készítése rendkívül
frusztráló lehet. Életemben sokszor voltam ideges
nádkészítés miatt. Tehát csak
imádkozni szeretnék Isten kegyelméért az
életetekben. Uram, imádkozom, hogy áldd meg
azokat, akik most nádat készítenek és
új készségeket tanulnak, és segíts
nekik megérteni ezeket a fogalmakat és gyorsan
elsajátítani a nádkészítést.
Ámen.